Összetevő reflektorfényben: a cink

Írta: 4Life Research

Makro- és mikrotápanyagok

A szervezetnek egyes tápanyagokból nagy mennyiségben van szüksége (makrotápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok), másokból kevesebbre (mikrotápanyagok: vitaminok és ásványi anyagok). Gyakran hallunk a vitaminokról, de az ásványi anyagok – például a cink – ugyanolyan fontos szerepet játszanak.

Mi a cink, és miért fontos?

A cink az emberi szervezet második leggyakoribb nyomeleme, több mint 300 enzim működéséhez szükséges. Szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a DNS-szintézisben és a sejtosztódásban. Mivel a szervezet nem tudja tárolni, rendszeresen be kell vinni étrenddel vagy kiegészítővel.

Az EFSA által engedélyezett állítások szerint a cink hozzájárul többek között az immunrendszer normál működéséhez, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, a normál DNS-szintézishez, a normál fehérjeszintézishez, valamint a bőr, a haj és a körmök normál állapotának fenntartásához.

Mennyi kell?

Az EFSA beviteli referenciaértékei (a táplálék fitáttartalmától függően):

• Nők (kb. 58,5 kg referencia-testtömeg): népességi referenciabevitel 7,5–12,7 mg/nap
• Férfiak (kb. 68,1 kg): népességi referenciabevitel 9,4–16,3 mg/nap

Hol található?

• vörös hús és baromfi
• tenger gyümölcsei (különösen az osztriga)
• bab és más hüvelyesek
• olajos magvak
• teljes kiőrlésű gabonák
• tejtermékek
• dúsított reggelizőpelyhek

Az állati eredetű cink jobban hasznosul, mert a növényi ételekben lévő fitátok csökkenthetik a felszívódást.

Mikor jöhet szóba a kiegészítés?

A legtöbben valószínűleg elegendő cinket kapnak az étrendjükből, de van, akinek több kellhet. Ilyenkor növelhető a cinkben gazdag ételek aránya, vagy jöhet egy étrend-kiegészítő (gyakori formák: cink-glükonát, -szulfát, -acetát, -metionin). Kiegészítő szedése előtt érdemes egészségügyi szakemberrel konzultálni.